loader from loading.io

Mazsihisz podcast: A holokauszt előjátéka? #28

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Release Date: 03/28/2025

Mazsihisz podcast: Zsidóságról, élményekről, gasztronómiáról #38 show art Mazsihisz podcast: Zsidóságról, élményekről, gasztronómiáról #38

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Magyarország egyik legnépszerűbb televíziós személyisége, apa, séf, és futballszurkoló, aki büszkén vállalja zsidó identitását. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett. Vegyes házasságba született, gyerekkori élményei hatására kezdte megismerni és megélni zsidóságát, amelyben rabbi nagyapja tanításai meghatározóak voltak számára. Járt a Wesselényi utcai zsidó iskolába, és részt vett a legendás szarvasi zsidó ifjúsági táborban is. • Mennyire tartja fontosnak szülőként átörökíteni a zsidó...

info_outline
Marslakók a pulpituson #37 show art Marslakók a pulpituson #37

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

  Marslakók a pulpituson A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje tucatjával ontotta magából azokat a később világhírű zsidó származású magyar tudósokat, írókat, művészeket, akiket azóta is nemzeti büszkeségeink között tartunk számon. A marslakóként emlegetett tudósaink (mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor, Erdős Pál vagy Neumann János) életműve széles körben ismert, és elismert, eredményeik említése nélkül szinte értelmezhetetlen az elmúlt száz év...

info_outline
A bia-torbágyi zsidóság emlékezete #36 show art A bia-torbágyi zsidóság emlékezete #36

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

A bia-torbágyi zsidóság emlékezete Igen, így külön írva, hiszen egészen 1966-ig két különálló településről beszélünk. Két apró községről, amelyek azonban – mint cseppben a tenger – a magyar zsidóság modern kori történetének lenyomatát őrzik. Hihetetlennek tűnhet, hogy a 19. század elején alig 90 zsidó élt itt, és ezt a számot sem előtte, sem utána nem haladta meg jelentősen a közösség létszáma – mégis, a két település társadalmi életében kulcsszerepet játszottak. Több híres család is élt itt, közülük a 18. századtól egészen...

info_outline
Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után #35 show art Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után #35

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatása. Izrael Irán ellen indított támadása az elmúlt napokban háttérbe szorította a gázai háború és a túszok ügyét. Ugyanakkor a sajtóban az október 7-i terrortámadás óta megfigyelhető antiszemita és Izrael-ellenes beszédmód továbbra is jelen van.  Ebben a kontextusban különösen fontos vizsgálni, milyen vélemények és viták alakultak ki, illetve alakulnak ki jelenleg is a különböző nyilvános platformokon....

info_outline
Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig #34 show art Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig #34

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig Az elmúlt hónapokban óriási visszhangot váltott ki világszerte a Kamaszok című film. A minisorozat mellbevágó őszinteséggel mutatja be a mai kor tinédzsereinek laikus szemmel nehezen érthető világát, a szülő-gyermek kapcsolatok törékenységét, és világít rá a velünk élő virtuális világ veszélyeire. A judaizmus karakterét alapvetően határozták és határozzák meg az Ősatyák, – Ábrahám, Izsák, és Jákob- történetei, példázatai. A bibliai apafigurák modellként szolgálhatnak nemcsak a monoteista vallások...

info_outline
Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás #33 show art Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás #33

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás Magyarországon nagyon kevés zsidó él vallásos életet, ha csak az aktív vallásgyakorló családok gyerekei járnának zsidó iskolákba, valószínűleg kevés osztályteremre lenne szükség. Szerencsére sok nem vallásos magyar zsidó is éppen abban a reményben íratja be gyermekét a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnáziumba, vagy a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolába, hogy kapcsolatba kerüljön a zsidó hagyományokkal, kultúrával és vallással. Sőt, nem zsidó szülők közül is sokan szívesen...

info_outline
Én az ecsettel látok… #32 show art Én az ecsettel látok… #32

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Ez volt Gábor Marianne festőművész kedvenc mondása. 1917-ben született zsidó, nagypolgári családban. Édesapja az irodalomtörténész és műfordító Gábor Ignác volt. Pályája a harmincas évek végén indult, útját kezdetben Berény Róbert és Szőnyi István egyengette. Rendkívüli tehetség, a ’30-as években képei már a legjelentősebb tárlatokon szerepelnek. A sikersorozat a vészkorszakig tart, 1944-ben férje, a neves költő, újságíró Rónai Mihály András egész családja Marianne-nak pedig az édesapja a Liszt Ferenc téri, nyilas tömeggyilkosság...

info_outline
Fullajtár Andrea egyszerre három szerepben #31 show art Fullajtár Andrea egyszerre három szerepben #31

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Gyerekkorában mindig a nagymajája íróasztalán látta az a ceruzacsonkot, amiről később megtudta, ezzel íródtak 1945 februárja és májusa között Breslauban a lágernapló befejező sorai. Galló Olga ugyanis több haláltábort megjárva, ott – a mai Wroclavban – több kényszermunkással együtt megszökött, és az erődváros ostromát egy búvóhelyen élte át. Deportálása kezdetétől írt, sokszor napi ételadagját cserélte egy-egy félig elhasznált ceruzára, de egy napot sem akart kihagyni. Életben maradt, de utána jó húsz évig hozzá sem nyúlt e...

info_outline
Showvivő már gyerekként? – DJ Arató András iskolatáska nélkül hódított #30 show art Showvivő már gyerekként? – DJ Arató András iskolatáska nélkül hódított #30

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Könnyű volt az iskolatáska – annyira, hogy szinte nem is vitte magával. Felszerelés nélkül járta végig az általános és középiskolát, mert amit egyszer hallott vagy olvasott, azt azonnal megjegyezte.  A nagymamája egy héttel a 13. születésnapja előtt vitte el a rabbihoz, hogy felkészítse a bar micvára – amiről addig nem is hallott. Mégis felkészült: a heti szakaszt pontozott írásból olvasta fel hibátlanul, a zsúfolásig megtelt Hunyadi téri zsinagógában pedig tapsvihar fogadta.  Arató András felnőttként hamar az ország legismertebb, és...

info_outline
Metál, Hit, Identitás #29 show art Metál, Hit, Identitás #29

Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast

Két évtizede a hazai zenei élet meghatározó szereplője, többek között a keményzenei szubkultúra vezető muzsikusa, akinek alapélménye zsidó identitása, amelyet büszkén vállal. Többszörösen díjazott és elismert művészként egyaránt hiteles alkotó a metálzenében, és a tradicionális amerikai folk- és népzenei alapú szólóprodukcióiban. 🎼 Zsidóság, spiritualitás, muzsikuslét, traumafeldolgozás. 🎼 Mitől vonzó a metál közeg? 🎼 Miért döntött úgy, hogy a zeneipar fővárosában vesz fel lemezt? 🎼 Neil Young és Meshuggah. 🎼 Nashville és...

info_outline
 
More Episodes

II. Miklós orosz cár 1914-ben csaknem egymillió zsidót telepíttetett Oroszország keleti felére, mert a zsidók a benyomuló Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét felszabadítóként fogadták volna. Négy évvel később, a Galíciához közeledő Vörös Hadsereg elől nyugat felé menekülnek a zsidók, ahol szintén nem sok jóra számíthatnak.

A '19-es kommunista rezsim osztályellenségként üldözte a magyar zsidók legjobbjait, akik nélkül a hazai ipar, kereskedelem és szellemi élet sokkal szegényebb lett volna. Egy évvel később a Teleki kormány a győztes hatalmakat Trianonban arról győzködte, hogy Magyarország valóságos kánaán a zsidók számára, miközben Budapesten már a numerus clausust készítették elő. Nyolc évvel később pedig megkezdődött a zsidók fizikai kiszorítása az élet legtöbb területéről. 1941-ben aztán megnyílt az út az első deportálás előtt, amelynek vége Kamenyec-Podolszk pokla lett. A holokauszt előjátéka?

A kikeresztelkedésekben, az állampolgársági igazolások megszerzésében bízók nem tudhatták, mi lesz mindennek a vége. Számtalan kísérlet történt, hogy a zsidók elkerüljék az üldöztetést, a kitoloncolást vagy később a gettósítást és a haláltáborba hurcolást. Aki át- illetve túlélte, csupán e legsötétebb korszak egy-egy pillanatát láthatta, és a nagy egészről az utókor is csak hosszú évekkel később alkotott képet. Ma sem teljes, ma sem befejezett ez a történelmi pannó.

Stark Tamás történész a Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz című könyvében egy újabb, jelentős részletet illeszt ehhez a képhez. Ennek egyes részleteiről beszélgettünk a Mazsihisz legfrissebb podcast adásában.