Csak semmi córesz! – ez a Mazsihisz podcast
Csak semmi córesz: zsidó témákról, érdekesen, komolyan, olykor szórakoztatóan – ez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) pocastje.
info_outline
Mazsihisz podcast: Zsidóságról, élményekről, gasztronómiáról #38
07/11/2025
Mazsihisz podcast: Zsidóságról, élményekről, gasztronómiáról #38
Magyarország egyik legnépszerűbb televíziós személyisége, apa, séf, és futballszurkoló, aki büszkén vállalja zsidó identitását. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett. Vegyes házasságba született, gyerekkori élményei hatására kezdte megismerni és megélni zsidóságát, amelyben rabbi nagyapja tanításai meghatározóak voltak számára. Járt a Wesselényi utcai zsidó iskolába, és részt vett a legendás szarvasi zsidó ifjúsági táborban is. • Mennyire tartja fontosnak szülőként átörökíteni a zsidó tradíciókat? • Miért nem vándorolt ki végül Izraelbe? • Fradi tábor és Dávid-csillag. • Klauzál tér és traumafeldolgozás. Pajesz és tokaji aszú. • Gasztronómia és spiritualitás. A Mazsihisz podcast stúdiójában Krausz Gáborral Singer Dávid beszélgetett.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/37377835
info_outline
Marslakók a pulpituson #37
07/06/2025
Marslakók a pulpituson #37
Marslakók a pulpituson A XIX. és XX. század fordulójának kulturálisan pezsgő, sokszínű, kreatív Budapestje tucatjával ontotta magából azokat a később világhírű zsidó származású magyar tudósokat, írókat, művészeket, akiket azóta is nemzeti büszkeségeink között tartunk számon. A marslakóként emlegetett tudósaink (mások mellett Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Kármán Tódor, Erdős Pál vagy Neumann János) életműve széles körben ismert, és elismert, eredményeik említése nélkül szinte értelmezhetetlen az elmúlt száz év története. Azt már talán kevesebben tudják, hogy épp Tellerékkel egyidőben, szintén javarészt az Egyesült Államokban futott be világra szóló karriert öt olyan nagyformátumú karmester, akik lényegében újra definiálták az amerikai és a nemzetközi klasszikus zenei életet. Stern György (Sir Georg Solti), Deutsch Antal (Antal Doráti), Blau Jenő (Eugene Ormándy), Széll György (George Szell), Reiner Frigyes (Fritz Reiner) évtizedeket átívelő, termékeny pályafutása a mai napig meghatározó jelentőségű és korszakalkotó a szimfonikus zenekarok történetében, elég csak az USA öt legjelentősebb együttesére-New York, Chicago, Boston, Philadelphia, Cleveland-gondolnunk. • Mennyiben az egyéni kvalitások és mennyiben a környezet határozta meg életútjukat? • Mi lehet a kapcsolat Reiner Frigyes és a Motown-slágerek között? • Versenyszellem és zsenialitás. • Zeneakadémia és Opera. • Bartók és Kodály. • Klasszikus és kortárs. • A XX. század Budapesten született? A Mazsihisz podcast stúdiójában Karczag Mártonnal, az Operaház Emléktárának vezetőjével Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/37292810
info_outline
A bia-torbágyi zsidóság emlékezete #36
06/27/2025
A bia-torbágyi zsidóság emlékezete #36
A bia-torbágyi zsidóság emlékezete Igen, így külön írva, hiszen egészen 1966-ig két különálló településről beszélünk. Két apró községről, amelyek azonban – mint cseppben a tenger – a magyar zsidóság modern kori történetének lenyomatát őrzik. Hihetetlennek tűnhet, hogy a 19. század elején alig 90 zsidó élt itt, és ezt a számot sem előtte, sem utána nem haladta meg jelentősen a közösség létszáma – mégis, a két település társadalmi életében kulcsszerepet játszottak. Több híres család is élt itt, közülük a 18. századtól egészen 1944-es elhurcolásukig Bián élő Schultheisz család az egyik legismertebb. Sokan ismerik a nevet: Schultheisz Emil orvosprofesszor, aki 1974 és 1984 között egészségügyi miniszterként is tevékenykedett. A kereskedők, iparosok, gyógyszerészek, orvosok, ügyvédek és más szakmák kiemelkedő alakjai között rendre ott találjuk a biai és torbágyi zsidókat – akik az élet más területein is a fejlődés motorjai voltak. Virilistákként, a kulturális és sportélet mecénásaiként jelentősen hozzájárultak a két település polgári fejlődéséhez. Aki átlapozza a nemrég megjelent, fent említett című, kiemelkedő minőségben és meglepően gazdag tartalommal készült albumot, az szinte az egész hazai polgári fejlődés történetébe is betekintést nyerhet. A könyv szerkesztője, Bihari Zoltán szociológus a legújabb podcastunk vendége. Beszélgetőtársa: Rózsa Péter.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/37174815
info_outline
Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után #35
06/19/2025
Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után #35
Antiszemitizmus, identitás, Izrael – Diskurzusok október 7 után A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatása. Izrael Irán ellen indított támadása az elmúlt napokban háttérbe szorította a gázai háború és a túszok ügyét. Ugyanakkor a sajtóban az október 7-i terrortámadás óta megfigyelhető antiszemita és Izrael-ellenes beszédmód továbbra is jelen van. Ebben a kontextusban különösen fontos vizsgálni, milyen vélemények és viták alakultak ki, illetve alakulnak ki jelenleg is a különböző nyilvános platformokon. Ezzel a kérdéssel foglalkoztak a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatói – Gerő Márton, Surányi Ráchel és Félix Anikó –, akik az október 7-i támadást követő 100 nap során elemezték a magyarországi zsidó nyilvánosság diskurzusait, valamint nyomon követték az események nyomán kibontakozó háborús párbeszédet. A kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel vizsgálták a zsidó közösségi felületeken megjelenő online tartalmakat, valamint interjúkat készítettek a közösség meghatározó szereplőivel. A vizsgálat kitért a magyar zsidó médiumok, vallási és civil szervezetek diskurzusaira is: arra, hogyan írnak október 7-ről és a háborúról, milyen témákat tárgyalnak ennek kapcsán, valamint hogyan jelenik meg az izraeli helyzet a sajtó tükrében. Legújabb podcastadásunkban Surányi Ráchellel és Gerő Mártonnal beszéljük meg a kutatás részleteit, Rózsa Péter vitavezetésével. A korábbi adásaink itt nézhetők meg:
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/37083130
info_outline
Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig #34
06/13/2025
Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig #34
Apaminták az Ősatyáktól a Kamaszokig Az elmúlt hónapokban óriási visszhangot váltott ki világszerte a Kamaszok című film. A minisorozat mellbevágó őszinteséggel mutatja be a mai kor tinédzsereinek laikus szemmel nehezen érthető világát, a szülő-gyermek kapcsolatok törékenységét, és világít rá a velünk élő virtuális világ veszélyeire. A judaizmus karakterét alapvetően határozták és határozzák meg az Ősatyák, – Ábrahám, Izsák, és Jákob- történetei, példázatai. A bibliai apafigurák modellként szolgálhatnak nemcsak a monoteista vallások követőinek, hanem azoknak a szülőknek is, akik kapaszkodókat keresnek értékvesztett világunkban. Hogyan változtak a szülői szerepek az évszázadok alatt? Milyen válaszokat kaphatunk a Tórából a mai kor neveléssel kapcsolatos, vagy éppen családi problémáira? Esendőség és apaszerep. Mózes és Rosa Luxemburg. Funkcionális családok és kapitalizmuskritika. A Mazsihisz podcast stúdiójában Zeitler Ádámmal, a Lauder Javne Iskola igazgatójával, rabbijelölttel, valamint Szél Dávid pszichológussal, íróval Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/36996680
info_outline
Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás #33
06/05/2025
Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás #33
Zsidó iskolák Magyarországon: vallás, kultúra, oktatás Magyarországon nagyon kevés zsidó él vallásos életet, ha csak az aktív vallásgyakorló családok gyerekei járnának zsidó iskolákba, valószínűleg kevés osztályteremre lenne szükség. Szerencsére sok nem vallásos magyar zsidó is éppen abban a reményben íratja be gyermekét a Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnáziumba, vagy a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolába, hogy kapcsolatba kerüljön a zsidó hagyományokkal, kultúrával és vallással. Sőt, nem zsidó szülők közül is sokan szívesen választják ezeket az intézményeket. Felmerül a kérdés: egy olyan alapítványi intézmény, mint a Lauder, vagy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) fenntartása alatt működő Scheiber, milyen arányban legyen vallásos és milyen mértékben világi? A Lauder esetében az a kérdés, hogy mint alapvetően világi iskola, milyen mértékben emelje be a vallást az oktatásba; míg a hitközségi fenntartású Scheibernél épp fordított a helyzet: mint vallásos iskola, mennyiben lehet (vagy legyen) világi is. Különösen figyelemre méltó, hogy a Scheiber alapító okirata szerint az intézmény nyitott: nincsenek kizárólagos felekezeti vagy etnikai szempontok, és szívesen fogad olyan tanulókat is, akik más intézményekbe nehezen illeszkednek be, vagy nehezen kezelhetők. A Lauder élére július 1-jével új igazgató lép: Zeitler Ádám, aki a korábbiakhoz képest erősebb, mélyebb vallási jelleget kíván kialakítani a világi tanrend mellett. A Scheiber vezető rabbija, Darvas István pedig – a már megkezdett munka folytatásaként – az iskola vezetésével együtt a sokszínűség megőrzése mellett nagyobb hangsúlyt szeretne helyezni a vallási ismeretekre és a vallásgyakorlásra. Erről beszélgettünk velük aktuális podcast-adásunkban. 🎧 Hallgassa meg most! Műsorvezető: Rózsa Péter
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/36866770
info_outline
Én az ecsettel látok… #32
06/05/2025
Én az ecsettel látok… #32
Ez volt Gábor Marianne festőművész kedvenc mondása. 1917-ben született zsidó, nagypolgári családban. Édesapja az irodalomtörténész és műfordító Gábor Ignác volt. Pályája a harmincas évek végén indult, útját kezdetben Berény Róbert és Szőnyi István egyengette. Rendkívüli tehetség, a ’30-as években képei már a legjelentősebb tárlatokon szerepelnek. A sikersorozat a vészkorszakig tart, 1944-ben férje, a neves költő, újságíró Rónai Mihály András egész családja Marianne-nak pedig az édesapja a Liszt Ferenc téri, nyilas tömeggyilkosság áldozata lesz. A háború után a kommunista rendszerben polgári származása miatt mellőzik, de az ’50-es évek második felétől ismét kiállíthat és már nem csak itthon, hanem többek között Franciaországban és Olaszországban is, ahol, nagy sikerei voltak. Az egyik festményéhez 1966-ban az olasz költőfejedelem, Diego Valeri írt verset, két önarcképét pedig állandó gyűjteményébe kérte a firenzei Uffizi. 1977-ben − pályájának betetőzéseként − 1046 alkotását bemutató retrospektív kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Galériában. Később, egészen 2014-ben bekövetkezett haláláig munkáit elsősorban a holokauszt és a zsidó sors ábrázolásának szentelte. Ezekből állította össze a 2025. május 12-én, a mátészalkai Szatmári Múzeumban megnyitott tárlat anyagát a művésznő hagyatékát kezelő Monori Marika kulturális menedzser és a munkáját segítő Szigethy Emma újságíró. E gazdag és a családi tragédiák ellenére mindvégig az élet szépségeiben való hitét megőrző alkotó munkásságról beszélgetünk a Mazsihisz podcast mostani felvételén. A műsorvezető: Rózsa Péter.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/36866755
info_outline
Fullajtár Andrea egyszerre három szerepben #31
05/08/2025
Fullajtár Andrea egyszerre három szerepben #31
Gyerekkorában mindig a nagymajája íróasztalán látta az a ceruzacsonkot, amiről később megtudta, ezzel íródtak 1945 februárja és májusa között Breslauban a lágernapló befejező sorai. Galló Olga ugyanis több haláltábort megjárva, ott – a mai Wroclavban – több kényszermunkással együtt megszökött, és az erődváros ostromát egy búvóhelyen élte át. Deportálása kezdetétől írt, sokszor napi ételadagját cserélte egy-egy félig elhasznált ceruzára, de egy napot sem akart kihagyni. Életben maradt, de utána jó húsz évig hozzá sem nyúlt e jegyzetekhez, a ceruzát sem vette kezébe és nem is engedte unokájának, hogy ezzel rajzoljon, pedig mindig erre vágyott. Galló Olga a Népszava nagyreményű újságírója volt 1944-ig, majd alig 30 évesen deportálták. A holokauszt traumája következtében elvesztette szépírói tehetségét, és jó húsz év telt el, mire elővette a jegyzeteket, és eldöntötte, hogy az utókornak mindenképpen meg kell ismernie az általa megörökített poklot. Egyetlen kiadó sem vállalta azonban a megjelenést, kínos magyarázkodásokkal szembesült, végül magánkiadásban egy rövidített változatot készített 1978-ban. A nagymama halála után ismét húsz év telt el, amikor Fullajtár Andrea elhatározta, hogy ennek és a kiadókkal történt levélcsatáknak a felhasználásával Tíz hónap Babilon-ügy címmel kiadja a könyvet, amiből megszületett a színházi előadás, amiben egyszerre alakítja nagymamáját, önmagát és a fegyelmezett narrátort. A Gólem színházi produkció, alkotói Andrea mellett Solt Róbert dramaturg és Borgula András rendező áprilisban elnyerte a Kortárs Magyar Dráma-díj Különdíját. Erről a hosszú történetről beszélgett Rózsa Péter a színésznővel a bemutató után.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/36501205
info_outline
Showvivő már gyerekként? – DJ Arató András iskolatáska nélkül hódított #30
05/08/2025
Showvivő már gyerekként? – DJ Arató András iskolatáska nélkül hódított #30
Könnyű volt az iskolatáska – annyira, hogy szinte nem is vitte magával. Felszerelés nélkül járta végig az általános és középiskolát, mert amit egyszer hallott vagy olvasott, azt azonnal megjegyezte. A nagymamája egy héttel a 13. születésnapja előtt vitte el a rabbihoz, hogy felkészítse a bar micvára – amiről addig nem is hallott. Mégis felkészült: a heti szakaszt pontozott írásból olvasta fel hibátlanul, a zsúfolásig megtelt Hunyadi téri zsinagógában pedig tapsvihar fogadta. Arató András felnőttként hamar az ország legismertebb, és egyben legfiatalabb DJ-je lett. A közönség csak úgy ismeri: a Showvivő. 1976 óta tartja hagyományos bulijait a Goldmark-teremben. Első rajongói ma már talán nyugdíjasok, de a harmadik generáció is ott táncol minden egyes estén. A műsorvezető Rózsa Péter és Arató András még a ’80-as években ismerkedtek meg. Régi barátokként most a Mazsihisz podcast stúdiójában idézik fel az emlékezetes Goldmark-bulik hangulatát – és persze a régi idők történeteit is.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/36501165
info_outline
Metál, Hit, Identitás #29
04/04/2025
Metál, Hit, Identitás #29
Két évtizede a hazai zenei élet meghatározó szereplője, többek között a keményzenei szubkultúra vezető muzsikusa, akinek alapélménye zsidó identitása, amelyet büszkén vállal. Többszörösen díjazott és elismert művészként egyaránt hiteles alkotó a metálzenében, és a tradicionális amerikai folk- és népzenei alapú szólóprodukcióiban. 🎼 Zsidóság, spiritualitás, muzsikuslét, traumafeldolgozás. 🎼 Mitől vonzó a metál közeg? 🎼 Miért döntött úgy, hogy a zeneipar fővárosában vesz fel lemezt? 🎼 Neil Young és Meshuggah. 🎼 Nashville és Budapest. 🎼 Agresszió és állatvédelem. A Mazsihisz podcast stúdiójában Áron András (Apey) énekes-dalszerző-gitárossal beszélgetett Singer Dávid.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/36002210
info_outline
Mazsihisz podcast: A holokauszt előjátéka? #28
03/28/2025
Mazsihisz podcast: A holokauszt előjátéka? #28
II. Miklós orosz cár 1914-ben csaknem egymillió zsidót telepíttetett Oroszország keleti felére, mert a zsidók a benyomuló Osztrák-Magyar Monarchia hadseregét felszabadítóként fogadták volna. Négy évvel később, a Galíciához közeledő Vörös Hadsereg elől nyugat felé menekülnek a zsidók, ahol szintén nem sok jóra számíthatnak. A '19-es kommunista rezsim osztályellenségként üldözte a magyar zsidók legjobbjait, akik nélkül a hazai ipar, kereskedelem és szellemi élet sokkal szegényebb lett volna. Egy évvel később a Teleki kormány a győztes hatalmakat Trianonban arról győzködte, hogy Magyarország valóságos kánaán a zsidók számára, miközben Budapesten már a numerus clausust készítették elő. Nyolc évvel később pedig megkezdődött a zsidók fizikai kiszorítása az élet legtöbb területéről. 1941-ben aztán megnyílt az út az első deportálás előtt, amelynek vége Kamenyec-Podolszk pokla lett. A holokauszt előjátéka? A kikeresztelkedésekben, az állampolgársági igazolások megszerzésében bízók nem tudhatták, mi lesz mindennek a vége. Számtalan kísérlet történt, hogy a zsidók elkerüljék az üldöztetést, a kitoloncolást vagy később a gettósítást és a haláltáborba hurcolást. Aki át- illetve túlélte, csupán e legsötétebb korszak egy-egy pillanatát láthatta, és a nagy egészről az utókor is csak hosszú évekkel később alkotott képet. Ma sem teljes, ma sem befejezett ez a történelmi pannó. Stark Tamás történész a Hosszú út az első magyarországi deportáláshoz című könyvében egy újabb, jelentős részletet illeszt ehhez a képhez. Ennek egyes részleteiről beszélgettünk a Mazsihisz legfrissebb podcast adásában.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/35912865
info_outline
Igaz emberek nyomában – Dr. Borbás Gáspár élete és példája #27
03/19/2025
Igaz emberek nyomában – Dr. Borbás Gáspár élete és példája #27
Mazsihisz podcast: Igaz emberek nyomában – Dr. Borbás Gáspár élete és példája A hazai közbeszédben időről-időre fellángolnak azok a viták, amelyek arról szólnak, hogy kiket állítsunk példaképeknek a fiatalok számára, kik legyenek a nemzeti alaptantervben, kiknek emeljünk szobrot, vagy kikről emlékezzünk meg nemzeti ünnepeinken. Kik legyenek nemzeti hőseink panteonjának tagjai? Adásunkban egy minden szempontból példaértékű életmű bemutatására teszünk kísérletet: Dr. Borbás Gáspár a Ferencváros és a magyar labdarúgó válogatott egykori, legendás balszélsője nemcsak futballistaként alkotott maradandót. Borbás doktor a magyar sport többszörös elsője: a válogatott első gólszerzője hazai pályán és idegenben is, a Fradi első bajnoki góljának szerzője, valamint az első jogi egyetemet végzett labdarúgó. Miután szögre akasztotta a mezt, a közügyek iránt érdeklődő, aktív társadalmi életet élő, rendszeresen publikáló, szervező polgárként tevékenykedett a két világháború között. A Vészkorszakban életét és egzisztenciáját kockáztatva vett részt nemcsak zsidó származású kollégái és barátai, hanem számára ismeretlen munkaszolgálatos üldözöttek mentésében, hogy a háború után folytatva ügyvéd praxisát, később pedig a nyilvánosságtól visszavonultan éljen 1976-ban bekövetkezett haláláig. Mi determinálta Borbás doktort arra, hogy következetesen ellenálljon a nácizmus jogfosztó intézkedéseinek? Mi volt a véleménye az amatőr és professzionális futballról? Miért lehet példakép a Ferencvárosi Torna Club által nemrég szobrot kapott Borbás Gáspár a jövő generációk számára? Civil kurázsi és holokauszt. Emberi tartás és szerénység. Schlosser Imre és Teller Miksa. A Mazsihisz podcast stúdiójában a dédunoka Borbás Barnával, a Borbás Gáspár életét bemutató Első gól című biográfia szerzőjével idézte fel e nem mindennapi életút állomásait Singer Dávid.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/35778820
info_outline
Házmesterek a vészkorszakban #26
03/10/2025
Házmesterek a vészkorszakban #26
Hogyan váltak a házmesterek komoly hatalmi tényezővé a zsidóüldöző hatalom kezében Budapesten? Ezt a kérdést eddig senki sem vizsgálta részletesen ebből a szempontból. Ádám István Pál doktori értekezésének eredményeként legújabb könyvében dolgozta fel ezt a témát. Kutatása során nemcsak a jelenség hátterét és előzményeit tárta fel, hanem annak utóéletét is elemezte, ami szintén újdonságnak számít. A házmesteri munkakör ugyanis a modernizálódó Budapest terméke: a századfordulótól kezdve a bérházak számának robbanásszerű növekedésével együtt jelent meg és vált nélkülözhetetlenné. A házmesterek szerződéses viszonyban álltak a háztulajdonosokkal, de fizetést nem kaptak – bevételeik a kapupénzből és a lakóktól kapott borravalóból származtak. Feladataik közé tartozott a karbantartás és a lakókkal kapcsolatos adminisztráció, miközben a szolgálati lakás számukra és családjuk számára komoly egzisztenciális biztonságot nyújtott. Ez a munkakör elsősorban a vidékről érkező, alacsonyabb társadalmi státuszú emberek számára jelentett lehetőséget a megélhetésre, gyermekeik taníttatására és társadalmi felemelkedésre. A bérházas városokban a házmesterek szerepe különösen felértékelődött a harmincas években, amikor a zsidótörvények értelmében a zsidó lakók összeírása és megfigyelése is a feladataik közé került. A háború alatt a házmesterek valóságos kényurakká váltak: rajtuk múlott például, hogy a kijárási tilalom idején a zsidó lakók miként juthattak élelmiszerhez. A kiszolgáltatott emberek sokszor utolsó családi értékeiket ajánlották fel a házmesterek kegyeiért. Ugyanakkor akadtak közöttük olyanok is, akik életük kockáztatásával zsidó családokat bújtattak a vészkorszakban, és ezzel embermentő hőssé váltak. A könyv arra is kitér, hogy a háború után az igazolóbizottságok előtt miként szembesültek egymással az egykori üldözöttek és az üldözésben kollaboráló házmesterek. Ádám István Pál a téma alapos és kiterjedt forráskutatása után írta meg Házmesterek a vészkorszakban című könyvét, amelynek részleteiről a Mazsihisz aktuális podcast-adásában beszélgettünk.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/35610600
info_outline
Mazsihisz podcast: A Brutalista című film valójában magyar #25
02/28/2025
Mazsihisz podcast: A Brutalista című film valójában magyar #25
A Brutalista című film valójában magyar Legalábbis nagyrészben. Hiszen egy magyar, zsidó építész traumatikus életéről szól, akit a magyar, zsidó származású színész., Adrien Brody alakít. Amitől még magyarabb lesz, részint, hogy a film vágója Jancsó Dávid, valamint a társproducer Petrányi Viktória. Neki, illetve a Mundruczó Kornéllal közösen működtetett Proton cég stábjának köszönhető, hogy a budapesti, csepeli és más hazai helyszínek a vásznon már Philadelphiát mutatják, ahol az épülő brutális templom a valóságban számtalan, több helyen forgatott részletekből rajzolódik ki. A rendező Brady Corbet egyébként nem először dolgozik magyar stábbal, például első nagyjátékfilmje, az Egy vezér gyermekkora vágója is Jancsó Dávid volt. A brutalizmus egyébként egy kortárs építészeti irányzat, de itt a cím inkább a kor brutalizmusára értendő. Miközben ugyanis a főhős Tóth László valóban meglehetősen durva, olykor egészen ijesztő alakzatú épületekkel metsz bele a környezetbe, valójában ezzel a haláltáborban szerzett lelki sérüléseket vetíti ki. A szünettel együtt csaknem négy órás film a 10 Oscar-díjra jelölés előtt már 75 nemeztközi díjat söpört be a megjelenése óta. A március 2-án, vasárnap megrendezett Oscar-gála előtt néhány nappal beszélgettünk erről a különös alkotásról, a forgatás körülményeiről Muszatics Péter filmtörténésszel és Petrányi Viktória producerrel.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/35481410
info_outline
Csupán két kavics: a Pécsi Zsidó Hitközség múltja és jelene #24
02/25/2025
Csupán két kavics: a Pécsi Zsidó Hitközség múltja és jelene #24
Csupán két kavics – A Pécsi Zsidó Hitközség múltja és jelene Tizenöt év alatt, amióta Goldmann Tamás a Pécsi Zsidó Hitközség elnöke, csupán két apró zavargás történt, az is lopva, éjszaka; egy-egy kaviccsal betörték a zsinagóga ablakát. Hogy kik voltak? Talán csak vagánykodó fiatalok, mert egyébként a városban nem tapasztalni antiszemita megnyilatkozásokat. Sőt, ama október 7. másnapján több mint kétszáz városlakó – köztük a polgármester – néma felvonulással tiltakozott a barbár terrortámadás ellen. Decemberben az egykori zsidó iskola épületében négy apartmanból álló kollégiumot avattak. Az intézményt Dr. Stark Andrásról, a hitközség egykori legendás elnökhelyetteséről nevezték el, aki pszichiáteri, kórházi vezető szakorvosi munkája mellett a város szellemi, kulturális életének is kiemelkedő személyisége volt. Az ünnepségen a polgármester mellett a pécsi püspök és Pécs számos vezető értelmisége vett részt. Ott volt Schweitzer József egykori országos főrabbi fia, Gábor, hiszen édesapja több mint harminc évig állt a pécsi hitközség élén. A hitközség szeretetotthonát – amely 2015-től viseli Dr. Szántó László nevét, aki az otthon orvosi ellátását 30 éven keresztül önkéntesen végezte – tíz évvel ezelőtt EU-s pályázati forrásokból teljesen felújították. Az kollégium avatással egyidőben ünnepelték az otthon legidősebb, holokauszt túlélő lakójának, Vidor Györgynének a 100. születésnapját. Ebből az alkalomból külön köszöntötte az idős asszonyt Prof. Dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és dr. Frölich Róbert országos főrabbi is. E két ünnepség alkalmából jártunk kameránkkal Pécsett legutóbb.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/35419890
info_outline
A Komáromi Zsidó Hitközség múltja és megújulása #23
02/09/2025
A Komáromi Zsidó Hitközség múltja és megújulása #23
A Komáromi Zsidó Hitközség: múlt és megújulás Az 1791-ben alakult komáromi zsidó hitközségnek a holokauszt előtt több mint kétezer tagja volt. A háború után megmaradt, alig háromszáz fős közösség tovább zsugorodott. Izrael megalakulásakor, 1948-ban, később 1968-ban, Csehszlovákia katonai megszállása után újabb csoportokban hagyták el a települést. Mindezek okán a háború előtti három zsinagógából csak a Menház imaterme, a kis zsinagóga maradt a közösség számára. A rendszerváltás után némileg megpezsdült a zsidó élet, de az igazi fordulat akkor következett be, amikor 1996-ban a Paszternák család vette kézbe az irányítást, azóta jelenik meg a „Hitközségi Híradó” című újság is, amelyben egyre több rendezvényről, illetve az ünnepi események mellett a folyamatosan gyarapodó, 40-50 fős közösség mindennapjairól lehet olvasni. A hitközség központja a Menház épületében található, amelyet 1896-ban avattak fel, és amely otthont ad a város egyetlen megmaradt zsinagógájának is. Az imaház azonban sokáig igen viseltes állapotban volt, mígnem a közelmúltban, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének Moreshet programja segítségével, sikerült teljesen megújítani, vagyis inkább régi pompájában helyreállítani. A novemberi avatóünnepségen jártunk. A Komáromi Zsidó Hitközség elérhetőségei Cím: Eötvös utca 15., 945 01 Komárno, Szlovákia Telefon/Fax: +421/35/7731-224 E-mail: Honlap: Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/35210855
info_outline
Antiszemitizmus, Izrael-ellenesség a világban október 7. után #22
01/23/2025
Antiszemitizmus, Izrael-ellenesség a világban október 7. után #22
Antiszemitizmus, Izrael-ellenesség a világban október 7. után Az európai kultúrán kívül más kultúrákban nincs jog. Van – többnyire az uralkodóhoz köthető – büntető – jutalmazó rendszer, de az nem tekinti egyenlőnek a saját kultúrájában élő embereket. Ha meg akarjuk érteni, miért kaphatott lángra október 7. után a zsidóellenesség az euro-atlanti országokban, akkor látnunk kell, hogy már évszázadok óta a kritikai gondolkodás kiterjesztése az igaz ok. Már ez Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmazza ezt az ellentmondást, mert univerzálisnak tekinti a jogegyenlőséget, ami zsákutca. Sem Ázsiában, sem a muszlim világban nincs ilyen, ezért például az iszlám terrorizmus miatti háború áldozataival vállalt európai szolidaritás ab ovo önsorsrontó. Ennek részleteiről beszélgetünk Tillmann József filozófussal a Mazsihisz legújabb podcast adásában. Korábbi adásaink itt nézhetők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/34971540
info_outline
Hivatása a szórakoztatás – Heller Tamással beszélgettünk #21
12/28/2024
Hivatása a szórakoztatás – Heller Tamással beszélgettünk #21
Hivatása a szórakoztatás – Heller Tamással beszélgettünk Színművész, parodista, dalszerző, énekes. Gyerekként érintette meg a színpad varázsa. Játszott musicalben, volt táncos, komikus és drámai szerepek megformálója is, mielőtt a legendás Mikroszkóp Színpad társulatának tagja lett. • Holokauszt-túlélő szülők gyermekeként milyen volt felnőni a háború utáni Debrecenben? • Mitől hungarikum a pesti kabaré? • Szükség van e zsidó színészképzésre? Humor és traumafeldolgozás. Hofi Géza és a zsíroskenyér. Hivatástudat és pontosság. A Mazsihisz podcast stúdiójában Heller Tamással, a magyar kabaré veteránjával Singer Dávid beszélgetett.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/34640685
info_outline
Koncert, színház, film és zsidóság #20
12/12/2024
Koncert, színház, film és zsidóság #20
Bíró Eszter színész, énekművész már több mint egy éve a Mazsihisz művészeti programjainak szervezőjeként is tevékenykedik. Ezek a feladatok nem válnak el egymástól, hiszen ő már gyerekkorában nagyapai örökségként megkapta zsidó identitását, ami eddigi, már több mint harminc éve tartó művészi életét is erősen áthatja. Január 30-án az Eötvös10 klubban lesz ennek az időszaknak az állomásait is felelevenítő koncertje. Jó alkalom ez, hogy hivatásról, hitről, tanulásról, sikerekről és tervekről beszélgessünk a Mazsihisz podcastjában. Korábbi adásaink itt nézehtők meg: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/34413930
info_outline
Ritter Doron fotóművész Budapestje #19
12/05/2024
Ritter Doron fotóművész Budapestje #19
Mazsihisz podcast: Ritter Doron fotóművész Budapestje Egy fotográfus sok szakmai sikeren túl, egy jó tíz évvel ezelőtti tavaszi napon – úgy, mint ahogy gyerekkorában kezdte – a fényképezőgéppel a kezében sétára indult Budapesten. Nem voltak különösebb elképzelései, szinte céltalanul kezdődött a bolyongás. Azután sok nap telt így el, mire megérezte, valójában így talált vissza a fotózáshoz. Miközben tovább zajlik szakmai élete a reklám, vagy éppen a játékfilmek világában, videón vagy fényképen rögzíti a Mazsihisz eseményit, az utcai kalandozások alkalmával született streetfotókkal Budapest egy-egy kimerevített pillanatát dokumentálja. „Az Én Budapestem” című albuma ebből a hatalmas anyagból készült válogatás, amivel december 15-én, szerdán lép a közönség elé. Mostani adásunk vendége Ritter Doron fotóművész, akivel Rózsa Péter szerkesztő, műsorvezető beszélgetett.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/34298995
info_outline
Tömeges halál, nyilas betörések, éhínség a gettóban #18
11/28/2024
Tömeges halál, nyilas betörések, éhínség a gettóban #18
Tömeges halál, nyilas betörések, éhínség a gettóban Idén november 30-án éppen 80 éve, hogy a Budapesti gettóba elkezdődik a beköltöztetés. Inkább mondhatni bezsuppolásnak, hiszen 24 órát kaptak az emberek a nyilasoktól, hogy bevonuljanak. 4500 lakásban 7500 szoba áll rendelkezésre. Nagyjából 30 ezer zsidót tervezett ide zsúfolni, de tudjuk januárra már legalább 70 ezren szoronganak itt. Azt hisszük, már sokat beszéltünk, eleget tudunk erről a rövid, da annál tragikusabb időszakról. Nem így van. Dombi Gábor, aki már gyerekkorában is sokat megtudott a gettóról túlélő dédapja révén, később ennek az időszaknak a kutatójaként egészen részletes, megdöbbentő történeteket gyűjtött össze. Csak erős idegzetűeknek.... A korábbi részek itt: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/34191410
info_outline
Nemes Dániel elemző az Izrael elleni vádakról, erősödő antiszemitizmusról #17
11/18/2024
Nemes Dániel elemző az Izrael elleni vádakról, erősödő antiszemitizmusról #17
Nemes Dániel elemző az Izrael elleni vádakról, erősödő antiszemitizmusról Ahogy egyre durvábban jelentkeznek a nyugati világban az anticionista, antiszemita megmozdulások, úgy a nemzetközi sajtóban is egyre szókimondóbb formában sokasodnak az Izrael elleni vádak. Lehet mindez fordítva van? A sajtóból áradó Izrael ellenesség erősíti a mozgalmakat? Akár hogyan is van, a nyugati közbeszédben leginkább a fekete agresszor a zsidó állam és a fehér áldozat a palesztin nép. Miért ilyen egyoldalú a média forráskezelése, hogy a hírek többsége a terroristák közléseire épül. Miért nincs jelennek meg a nemzetközi médiatérben erősebben az izraeli szempontok? Aktuális adásunkban a többi között ezekről a kérdésekről beszélgetett Nemes Dániel elemzővel Rózsa Péter szerkesztő, műsorvezető.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/33971002
info_outline
Mazsihisz podcast: Az LGT Szigetfesztiváltól a Kaddisig #16
10/31/2024
Mazsihisz podcast: Az LGT Szigetfesztiváltól a Kaddisig #16
Az LGT Szigetfesztiváltól a Kaddisig „19 éves kora óta zenél Presser Gábor mellett. Multiinstrumentalista, zeneszerző, producer, hangmérnök. A nagy generációból kísérte Charlie-t, az LGT-t, Zoránt, Halász Juditot, Gerendás Pétert, a Kolindát valamint Bródy Jánost, együtt dolgozott mások mellett Rúzsa Magdival és Falusi Mariannal. Oláh Ibolya és Bíró Eszter állandó alkotótársa. Írt színészlemezt Marozsán Erikának, gyermekeknek szóló, azóta már Fonogram-díjas albumokat, de neves színházi előadások és balettek kísérőzenéi is a nevéhez fűződnek. Balkáni dallamok és tradicionális amerikai népzene, rock n’ roll és szimfonikusok. • Mitől élmény a színpadi együtt muzsikálás? • Miért kezdett zsidó zenével foglalkozni? • Hogyan keletkezett a Kaddis c. nagyzenekari műve? A Mazsihisz podcast stúdiójában Födő Sándorral, Magyarország egyik vezető ütőhangszeres művészével és legsokoldalúbb zenészével Singer Dávid műsorvezető beszélgetett.”
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/33705302
info_outline
Zsidó olimpia és küldetéstudat #15
10/16/2024
Zsidó olimpia és küldetéstudat #15
Mazsihisz podcast: Zsidó olimpia és küldetéstudat Profi kosárlabdázóként játszott Magyarországon és Izraelben, mielőtt átvette az 1906-ban alapított, egyetlen hazai zsidó sportegyesület vezetését. Milyen út vezetett a sportolói karriertől a sportvezetői székig? Mennyire része a zsidóságról alkotott képnek a sport? Kik és milyen sporteredményeket értek el a magyar zsidó közösségből, és miért kell ezt időről-időre tudatosítanunk a közvéleményben? Milyen hatással volt a tavaly október 7-i, Izraelt ért terrortámadás a zsidó sportközéletre? Sikerek és identitásvállalás. Mark Spitz és Polgár Judit. Keleti Ágnes és Székely Éva. Zsidó Olimpia és küldetéstudat – A Mazsihisz podcast stúdiójában Jusztin Ádámmal, a Maccabi Vívó és Atlétikai Club elnökével beszélgetett Singer Dávid.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/33480327
info_outline
Az Aranyvonat nyomában Tárkányi Sándorral #14
10/01/2024
Az Aranyvonat nyomában Tárkányi Sándorral #14
Az Aranyvonat nyomában Tárkányi Sándorral Az Aranyvonat 1944. december közepén érkezett meg Brennbergbányára, 22 kocsija dugig megrakva a zsidóktól elorzott ékszerekkel, dísztárgyakkal, szőnyegekkel. A bánya fürdőjének medencéjét a nyilasok leengedték, beöntötték a tonnányi arany, drágakő, ezüst, ékszert, s itt válogatták. Mindez három hónapig tartott, majd 1945. március 30-án felpakoltak, s három kocsira való rakományt hátrahagyva, a szerelvény elindult Ausztria felé. A falu valóságos aranybányává vált ez idő tájt az alig 1000 lakosú település lakói számára, akik széthordták az értékeket. Vannak nyomok, emlékek, amelyek máig beszélnek erről a történetről. Aktuális podcast adásunkban Rózsa Péter szerkesztő ennek járt utána. Korábbi adásaink ide kattintva: https://www.youtube.com/playlist?list=PLZ77CSdlScDKrkms6skCcHoQ8EnBnRJW5
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/33279177
info_outline
Szenes Hannáról beszélgettünk #13
09/12/2024
Szenes Hannáról beszélgettünk #13
Mazsihisz podcast: Szenes Hannáról beszélgettünk Szenes Hanna végre jól látható a magyar közönség előtt is. Ehhez persze el kell sétálni Budára, a Frankel Leó útra, ahol a közel múltban avatták fel a portréját ábrázoló tűzfalfestményt. A hatalmas street art alkotáson olvasható egyik leghíresebb, Boldog a gyufa című verse. Izrael nemzeti hőse, a budai úri házból a Haganába belépő, és a titkos katonai bevetés után a nyilas terror áldozatává vált Anikó életét és verseit a világ számos országában ismerik, olvassák. Itthon ...nem eléggé. Dénes Gábor 1994-ben forgatta azt a posztumusz portréfilmet Hannáról, amiről legújabb podcastunkban a beszélgetést elkezdtük. És ahogy mondani szokás; folyt. köv.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/33022757
info_outline
Sopron zsidó szemmel #12
08/29/2024
Sopron zsidó szemmel #12
Sopron zsidó szemmel A térség egyetlen épen maradt, ma már több mint 800 éves gótikus zsinagógája Sopronban látható, de ez a véletlen műve. Ha ugyanis 1968-ban Dávid Ferenc művészettörténész nem figyel fel arra, hogy az Új utcában lévő rozoga lakóház felső emeleti szobája éppen egy középkori imaterem méretével és tájolásával azonos, akkor soha nem tárák volna fel ezt a valóságos csodát, amely ma teljes pompájában zsidó múzeumként működik. Mellette a szintén középkori Ispotály pedig két éve felújítva a mai közösség oktatási-, ima-és rendezvény teremként, kóser konyhával együtt szolgálja a piciny, de annál aktívabb Soproni Zsidó Hitközséget. Büchler András elnökkel nem csak ezt, hanem a zsidó emlékek és a mai zsidó élet más helyszíneit is bejárjuk. Aktuális podcast adásunkban Rózsa Péter szerkesztő Sopronban járt.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/32794547
info_outline
Mi történt az emberekkel a holokauszt után? #11
08/15/2024
Mi történt az emberekkel a holokauszt után? #11
Mit találtak egykori családi és üzleti vagyonukból a haláltáborokból vagy a munkaszolgálatból megmenekült magyar zsidók? Az a kevés ember, aki hazatért, eleinte még egy saját fekhelyet sem tudott szerezni magának. De mi történt később? Miért maradt el a legtöbb túlélő esetében a kárpótlás? Hogyan lehet felfedezni, a magyar állam zegzugos rendszerében egyáltalán, hogy kitől, mit vettek el, s annak mi lett a sorsa? Miként működött a Központi Pénzügyi Igazgatóság, amely megyei hivatalai révén rátehette a kezét akár özv. Schwarz Benjaminné teljes vagyonára, beleértve az utolsó csipketerítőt is – mert ilyenek is történtek. Hogyan vette el a kommunista állam azt a keveset is, amit egyes zsidó emberek visszakaptak? A zsidó kárpótlás mikrotörténeteinek kutatója, Klacsmann Borbála történésszel a Mazsihisz podcast szerkesztő, műsorvezetője Rózsa Péter beszélget.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/32592677
info_outline
Klezmer és jazz határvidékén #10
08/01/2024
Klezmer és jazz határvidékén #10
Több mint két évtizede alapította meg Európa első klezjazzt játszó formációját, a Nigun zenekart. Miért fordul egy szekuláris zsidó családból származó jazz zenész a zsidó népzene felé? Létezik e magyar jazz? Miért kezdte kutatni Bartók és a jazz kapcsolatát? Mennyiben más egy közép-európai muzsikus megközelítése egy dallamhoz, mint egy amerikaié? Transzcendencia, mint vallási és zenei élmény. Kötöttség és szabadság, önazonosság és identitás. A Mazsihisz podcast stúdiójában Párniczky Andrással, a magyar jazzszíntér egyik legmeghatározóbb alakjával beszélgetett Singer Dávid.
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/32386877
info_outline
Neológia és hagyomány #9
07/18/2024
Neológia és hagyomány #9
Neológia és hagyomány Második alkalommal rugaszkodunk neki Darvas István főrabbival és Zima András történésszel, hogy megvitassuk, milyen modernizációs kihívásokkal néz szembe a neológ zsidóság. Meddig lehet, meddig szabad engedni bizonyos hagyományokból, hogy ne gyengüljön a zsidóság? Egyáltalán zsidónak számít-e a vallástalan zsidó?
/episode/index/show/e81a849c-5b1e-4c00-b62d-2c8e7265456e/id/32206232